Magyarországon 20 000 mérnök és informatikus hiányzik. Ezt a hiányt nem könnyű pótolni. Ezen szeretne változtatni a Nyíregyházi Egyetem, a LEGO és az EJMSZ közös konzorciuma, amely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az EFOP 3-4-416 pályázaton való indulást, így 3 év alatt kiemelten fókuszálnak majd a természettudományos terület népszerűsítésére, és a kapcsolódó készségek fejlesztésére a középiskolások körében. Ez azért fontos, mert a középiskola első két évében, sőt egyre inkább az általános iskola 7-8. osztályában kell elérni a fiatalokat. Ha nem választanak informatikát vagy fizikát nem kötelező érettségi tantárgyként, utána már nem tudnak mérnöki pályára menni. Ezt nehéz vagy majdnem lehetetlen pótolni harmadik-negyedik évben.
A Nyíregyházi Egyetem is felteszi a honlapján a kérdést: Miért éppen a Nyíregyházi Egyetemen tanulj tovább? Mit kell tudnia egy fiatalnak a Nyíregyházi Egyetem képzéseiről? Hogyan találhatják meg az utat a jelentkezők az egyetemhez?
Dr. Nagy Zsolt, Nyíregyházi Egyetem
Honnan tájékozódnak manapság a fiatalok arról, hogy egyáltalán milyen képzések közül választhatnak? Nyilvánvalóan az internetről és ennek egyik origója a felvi.hu. Természetesen felvételi időszakban a Nyíregyházi Egyetem honlapja is rendkívül keresett. Viszonylag részletes információt kaphatnak a felvételizők, és megnézhetik, hogy ha hallgatók lesznek, milyen kívánalmakat támasztunk velük szemben.
Alapvetően a gépészmérnöki képzés viszonylag széles körben elterjedt, amely a Nyíregyházi egyetemen duális képzési formában is folytatható. A másik a járműmérnöki képzés, ami viszont már csak öt egyetemen van Magyarországon. Még ritkább képzés a közlekedésmérnöki, mely meglepő módon 2017. szeptemberében csak három egyetemen indul. Hivatásos repülőgép-vezető pedig már csak Nyíregyházán lehet valakiből. És ugye ott van az informatika terület programtervező informatikus és mérnökinformatikus képzésekkel, az utóbbit épp az elkövetkező pár évben kívánjuk akkreditáltatni.
Nyilván öndicséretnek hangzana, ha én mondanám el, hogy miért a Nyíregyházi Egyetemet érdemes választani, de az tényleg igaz, hogy mivel viszonylag új egyetem vagyunk, épp ezért az infrastruktúránk is az: rendkívül modern és ez kellő csábító erő lehet.
A másik, amit érdemes megemlítenünk, hogy a vidéki fiatalok körében divat Pesten vagy külföldön tovább tanulni. Jellemző a ’mindegy hol, csak otthon ne maradjon’ attitűd. Ugyanakkor ezt nem mindenki teheti meg. Ezért fontos arról is beszélni, hogy bizonyos hátrányos helyzetű gyerekeket hogyan tudunk az egyetem felé irányítani.
Összefoglalva, alapvetően olyan képzésekkel rendelkezünk mérnöki területen, melyet kevés egyetemen tanulhatnak a diákok. A képzéseink és a modern infrastruktúra, amelyek felkelthetik a fiatalok figyelmét. Ezeken kívül hatékony együttműködéseket igyekszünk kötni, olyat, mint például a jelenlegi az EJMSZ-szel. Ez az egyetem méretéből fakadóan viszonylag könnyű, egy kisebb egyetemen kevesebb döntési szintet jár meg egy partneri együttműködési javaslat, és ha kell, rugalmasabban tud akár egy képzési tematikát is a piaci igényekre szabni. Például nálunk nincsenek karok. Intézetek vannak, melyek közvetlenül a rektori vezetés alá vannak rendelve. Nagyobb egyetemeken az ügymenet lassabb, hisz ott összetettebb kari, tanszéki struktúra van. Gondolom, ez lehet még a Nyíregyházi Egyetem egy olyan ütőkártyája, mely által gyorsabban tud reagálni a piaci igényekre.
A LEGO honlapján egyértelműen visszatükröződik a társadalmi felelősségvállalás. Mit jelent nektek az egyetemmel és az EJMSZ-szel való együttműködés? Miben segíti ez a cég működését?
Ács János, LEGO
Hét évre visszatekintve, egészen az EJMSZ alapításáig visszanyúlva a LEGO, mint alapító cég volt jelen, más nemzetközi vállalatokkal együtt. A LEGO, mint egy dán hátterű cég azzal az értékrenddel, oktatáshoz való hozzáállással és szemléletmóddal érkezett Magyarországra, mint ami az anyaországban, Dániában valósul meg. Ha a LEGO-csoport márkarendszerét és az abban szereplő értékeinket tekintem, melyek a képzelőerő, a szórakozás, tanulás, törődés, kreativitás és minőség, gyakorlatilag ezek egy jól működő oktatási rendszerre is ráhúzható értékeket jelentenek.
Amennyiben egy oktatási rendszer jól működik – akár a közoktatás középfokú vagy a felsőoktatás szintjén -, ott ezek az értékek, ez a gondolkodásmód meg kell, hogy jelenjenek. Egyre több cikket olvashatunk a játszva tanulásról, arról, hogyan használhatja a gyerek a képzelő erejét, a kreativitását az oktatási rendszeren belül. A cégünk értékrendje elég erőteljesen magában hordozza azt, hogyan közelítsük meg az oktatáshoz való kapcsolatunkat.
Jelen esetben a Nyíregyházi Egyetem ugyanabban a városban található, mint ahol a LEGO Manufacturing Kft., ez pedig a LEGO-n belüli helyi közösségi szerepvállaláshoz kapcsolódó értékünket is megjeleníti. Ez mindig annak a szűkebb értelemben vett közösségnek és területnek a fejlesztésével foglalkozik, ahol a LEGO érdekeltségei vannak.
Itt vagyunk jelen, itt bíznak meg bennünk azok a családok, akik nálunk munkát vállalnak, és akár közvetlen partnereink is. Összekapcsolva a kettőt – az oktatáshoz való értékeinket és a helyi szerepvállaláshoz való hozzáállásunkat -, elég egyértelműen adta magát az, hogy az EJMSZ egyik alapítótagjaként a helyi felsőoktatási intézménnyel felvegyük a kapcsolatot, valamint, hogy pályázati keretek között oktatásfejlesztési tevékenységet végezzünk.
Mi alapvetően egy gyártó cég vagyunk, nyilván természettudományos végzettségű munkatársak nálunk az úgynevezett értékteremtő üzleti tevékenységben vannak. Akik fröccsöntik a kockát, akik beállítják a gépeket, akik folyamatmérnökként meghatározzák, mit és hogyan fogunk termelni, ezen munkatársaink mind természettudományos végzettséggel rendelkeznek. Ezt a jellegű képzést Magyarországon még érdemes tovább erősíteni, hiszen, ha most a Nyíregyházi Egyetem, a volt tanárképző főiskola múltjára tekintek, ez az oktatási intézmény ismereteim szerint – és ebben Zsolt majd megcáfol, vagy megerősít -, a múltban abban volt erős, hogy a Dunán innen, a Duna-Tisza köze régiót ellátta tanítókkal, tehát gyakorlatilag egy átképzési profilja volt.
Sok tekintetben nagyon Pest központú Magyarország, de amikor az ember eljön Nyíregyházára, jó Pestről ide jönni, jó itt lenni. Valahogy mások az emberek, kellemesebb az élet. Hogy látjátok ezt a diákok, mérnökök vonatkozásában?
Ács János, LEGO
Pont a múlt héten volt lehetőségem egy előadást tartani a Nyíregyházi Egyetem kérésére és valóban nagyon jó volt jönni, nyugodtabb az élet. De van ennek egy másik velejárója is, hogy gondolkodásmódban, hozzáállásban és értékekben a hallgatók még nem rendelkeznek olyan jellemzőkkel, mint amilyenek a budapesti régióban vannak. Bizony pont ezért itt az egyetemi hallgatóknál tudatosítottam, mik azok, amikben nekik fejlődniük kell. Mik azok a cselekvőképességek, kompetenciák, amik majd hozzásegítik őket ahhoz, hogy sikeresen teljesíthessék a képzést vagy sikerrel elhelyezkedjenek.
Visszatérve arra, hogyan látjuk a hallgatókat: a LEGO oldalról és saját tapasztalatból látjuk azt, hogy a fiatalok kevésbé cselekvőképesek, valamint nem feltétlen vannak még meg azok a kompetenciáik, amiket mondjuk egy pesti, vagy debreceni, nagyobb múltú oktatási intézmény jobban fejleszt. Ezért is próbálunk meg közösen az egyetemmel olyan programot kialakítani, ami a hallgatóknál ezt a fajta gondolkodásmódot erősíti. Az oktatási rendszer olyan, amilyen; viszont, ha a hallgató gondolkodásmódjára és hozzáállására tudunk hatni, azáltal szerintem el lehet érni, hogy ezeket a hiányosságokat folyamatosan kizárjuk. Tehát hamarosan már nem fogunk azzal találkozni, hogy a gépészmérnök hallgatót nehezen tudjuk behozni, mert a nyelvi kompetenciái nem erősek. És mondjuk bekerül hozzánk, a LEGO Manufacturing Kft-nél kezd dolgozni, ahol a mérnökségi területen angol nyelvű dokumentáció van, és ahol a nemzetközi együttműködés a tudás hiányában azonnal leállna, tehát nem tudunk ettől eltekinteni.
Cégként e kompetenciák fejlesztésébe nem mennénk bele, mivel az oktatási rendszer különböző szintjein ezekre van lehetőség. Sőt, én azt gondolom, alapvetően elkezdődött egy felzárkózás a régióban lévő fiatalok oldaláról is, de EJMSZ-ként és a régióban jelen levő cégként ezt a felzárkózási folyamatot tovább tudjuk segíteni és gyorsítani azzal, ha együttműködünk a képző intézményekkel és megmutatjuk számukra az igényeket, hogy milyen munkaerőre van szükségünk. Vagy bemutatjuk például azt, hogy a világgazdasági fórum felmérése szerint mi az a top 10 képesség, ami 2020-ban szükséges lesz. Kritikai gondolkodás, komplex megoldás, kognitív rugalmasság az emberek kezelésével kapcsolatos jellemzők – ezek mind az első 5-ben vannak.
Mi a tapasztalatotok, hogy a régióban a fiatalok érdeklődése a mérnök területek iránt nő, csökken, vagy éppen stagnál? Mi a tendencia? Mit láttok ti az egyetemre jelentkezők, vagy érdeklődők számát tekintve?
Dr. Nagy Zsolt, Nyíregyházi Egyetem
Jánost kiegészítve, mi is azt érezzük, látjuk, hogy úgy a mostanában megjelenő pályázati konstrukciók, mint az új felsőoktatási stratégia, mind-mind azt célozza meg, hogy a Magyarországon jellemzően erős elméleti képzés átalakuljon, igazodjon a piaci szereplők igényeihez, mindinkább gyakorlatorientált legyen. Ezen felül sajnos a hallgatók épp azokkal a társas kompetenciákkal, készségekkel, vagy épp a nyelvtudással állnak hadilábon, amelyek egy multinacionális cégnél elengedhetetlenek. De nem csak ott, hanem akár már egy középvállalkozásnál is napi szinten kell projektben vagy csapatban dolgozni.
Az egyetemen az EJMSZ együttműködés segítségével ez az átalakulás fel tud gyorsulni, de örömmel mondom, hogy pozitív bírálatban részesültek olyan további projektjeink is, ahol például egy éven belül idegen nyelvi kurzusokat fejlesztünk és indítunk, illetve két éven belül vezetőképzést, „Karrier iránytű” képzést és „Hét szokás” képzést kínálunk a diákoknak, oktatóknak. Nyilván a hallgató akkor tud gyorsan fejlődni, ha az oktató is tudja őt fejleszteni, ezért elengedhetetlen, hogy tanárainkat is fejlesszük. Én nagyon bizakodó vagyok abban, hogy ezekkel az együttműködésekkel, pályázati ötletekkel, forrásokkal, ezt viszonylag gyorsan meg tudjuk valósítani.
Ami pedig a kérdést illeti, hogy mennyire érdekes a mérnök szakma a hallgatók számára: nem véletlen, hogy 20 000 körüli az informatikus- és mérnökhiány ma Magyarországon. És nem is biztos, hogy ezért feltétlenül a középiskolás diák a „hibás”, hisz a pályaválasztásban nagy szerepe van a szülőnek is. Az én meglátásom szerint még mindig benne van a köztudatban az, hogy „ha orvosnak, vagy ügyvédnek mész, akkor leszel eredményes ember, úgy fogsz sok pénzt keresni”. Ezek igaz állítások és tiszteletre méltó foglalkozások, de ma már legalább ilyen anyagi és presztízsbeli elismertsége van a mérnök és az informatikus szakmáknak is.
A Pest-központúságról gyakorlatilag ma már azt mondhatjuk, hogy ha megnézzük egy állásbörzén, vagy csak egy álláskereső portálon azt, hogy például Szabolcs megyében hol lehet elhelyezkedni mérnökként, iszonyú nagy a választék. Nagyon sok emberre van szükség, de elég csak egy kisebb várost szemügyre vennünk, azt látjuk, hogy nagyon sok felvevő cég van jelen. Vegyük például Nyírbátort, ahol hirtelen 3 példát is tudok mondani: az egyik legújabb EJMSZ tagszervezetet, a Diehl Aircabin-t, az Unilevert és a Coloplast-ot. Mátészalkán ott a lencsegyártó Carl Zeiss, a Hoya, és több autóipari cég, autóipari beszállító. Nyíregyházát szándékosan hagytam ki, mert természetesen itt még színesebb a paletta. Tehát nem kell elmenni a Dunán-túlra, nyugatra vagy épp Budapestre dolgozni. Ha valaki itt végez a régióban és olyan tudást szerez, olyan kompetenciákkal bír, ami egy multinál elvárt, akkor nagyon jó anyagi megbecsülésért helyben, számára egy megszokottabb, élhetőbb környezetben dolgozhat. Mert, ha lehet így fogalmazni, azért egy vidéki fiatalnak bár először csoda a nagyváros, mégis előfordulhat, hogy kialakul egyfajta diszkomfort érzete a túlzsúfoltság, a zaj és a nem annyira közvetlen emberek miatt. Lehet egy ideig azt hitte, hogy Budapesten kell dolgoznia, Nyugat Európában, vagy a Dunántúlon, de rájön, hogy nem biztos, hogy ott akar családot alapítani.
Szerintem ez változott az utóbbi időben, és ezért is fogunk tudni jól együttműködni az EJMSZ projekt kapcsán az elkövetkezendő 3 évben; a cél, hogy az ilyen kisebb városokba látogatva népszerűsítsük a mérnök szakmát. Tudjuk arra kapacitálni a gyerekeket, hogy nem kell messzire menned, lehetsz Debrecenben, Miskolcon vagy akár Nyíregyházán is elismert mérnök.
Ács János, LEGO
Kiegészíteném, amit Zsolt megfogalmazott, mert tehetséges fiatal az ország minden területén található. Viszont én azt gondolom, hogy a tehetséges fiatalok nem jól vannak megszólítva a természettudományokra, akár a közoktatás vagy az oktatás különböző szintjén.
Mert, ha van valakinek volt egy szerencsétlen élménye már mondjuk a középoktatásban, az lehet, hogy elveszi a kedvét attól, hogy ő mérnöknek menjen. Holott amennyiben volna élmény- és játék alapú tanulásra lehetősége, elképzelhető, hogy ennek a fiatalnak a tehetsége kibontakozik. Pusztán azért, mert nem ugyanúgy közelítjük meg őt.
Itt megint csak a saját céges elveink közül a „learning to play”, tehát a „játszva tanulás” jut eszembe, amikor lehet, hogy például a közoktatás szintjén fizikában nem a négyjegyű függvénytábla ismereteivel kellene kezdeni, hanem helyette olyan játékos kísérleteket lehetne használni egy adott életkorban lévő fiatalnál, amelyen keresztül az ő valós érdeklődése és tehetsége felmérhető és tovább vihető. A játék alapú tanulás az, amely azon alapul, hogy milyen képességei és érdeklődése van egy fiatalnak, és ez szerintem nagyon jó felmérést tesz lehetővé. Illetve sokkal jobb felmérést tesz lehetővé a klasszikus poroszos – ismeret alapú – felméréstől.
Ami a Nyíregyházi Egyetemmel és az EJMSZ-szel való együttműködésben egyedülálló lehetőség, hogy mi azokat az ipari igényeket tudjuk megmutatni, és így egy oktatási intézménybe becsatornázni, amelyek mondjuk társas, érzelmi, gondolkodásbeli, problémamegoldási jellemzőket érinthetnek.
Így remélhetőleg az oktatási intézményen keresztül az oktatáspolitika szintjéig is eljut, hogy ennek egy önszabályozó rendszernek kellene lennie, amiben az ipartól érkező igények eljutnak az oktatási döntéshozókhoz is. Ezzel elindulhat egy változási folyamat, hogy pl. alakítsuk át az oktatási rendszer megfelelő szintjeit azért, hogy ezek a tehetséges fiatalok, egy rossz élmény miatt ne gazdálkodási szakra menjenek tanulni. Hanem a természettudományos pályát választva azon a területen bontakozzanak ki.
Dr. Nagy Zsolt, Nyíregyházi Egyetem
Igen az egyetem pont a korábban említett projektjében felfrissíti azokat a MOOC-os e-learning fejlesztési terveit, ami a fentiekhez szükséges.
Ács János, LEGO
A MOOC (Massive Online Open Courses) egy a 21. századi digitalizált oktatási környezethez alkalmazkodó nagyon jó megoldás, hiszen a fiatal beregisztrál, elvégzi, fórumozik, tudást oszt meg. És már itt is tetten érhető, hogy a tudásanyag elég dinamikusan változik, és viszonylag naprakész.
Az EJMSZ-t alkotó cégek abban tudnak segíteni az oktatási intézményeknek, hogy milyen kompetenciákat fejlesszenek. Jellemzően a cégek cégspecifikus tudása házon belül sajátítható el. Ugye van az a mondás is, hogy „Hire for personality train for skill” („Vegyük fel a személyisége alapján majd fejlesszük a képességeit”). Innentől kezdve azokat a személyes jellemzőket – készségeket, képességeket, kompetenciát, személyiséget – fogják figyelni a vállalatok, amelyekre egy oktatási rendszernek valamiféle választ és fejlesztési módszereket kell tudni hozni. És ezen információkat a szövetség vagy a szövetséget alkotó cégek különállóként is el tudják juttatni az oktatási intézményekhez, akár közép- akár alapszintű oktatásban.
Még mindig azon a véleményen vagyok, hogy nagyon sok mindent már általános iskolában kellene-lehetne megfogni vagy még korábban, az iskolát megelőző időszakban. Már az általános iskola előtti szinten is olyan pályaszelekciót vagy tehetség felmérést lehetne végezni, ahol a gyermekről kiderülhet, mi az, ami erős, és utána abba az irányba vinni.
Ez azért jó, mert valaki, aki sikerélményeken keresztül szocializálódik és tanul, biztos, hogy másfajta hozzáállást fog tanúsítani az oktatási életútja során, mint az, aki bukdácsol, mert csak tényeket kell visszaadnia, miközben komplex gondolkodással rendelkezik, ami nem a tények visszamondására alkalmas, hanem mondjuk a másokkal történő közös munkavégzésben képes facilitálni vagy személyközi helyzeteket képes megoldani. Nagyon sokféle intelligenciatípus van. És ezeket mi még most nem biztos, hogy annyira jól fel tudjuk ismerni jelen körülmények között. Az EJMSZ-ben lévő cégek, még abban tudnak segíteni, hogy mire fókuszáljanak az oktatási intézmények az oktatás különböző szintjein.
