Gábor Dénes Főiskola – EFOP 3.4.4.-16-2017-00017

//Gábor Dénes Főiskola – EFOP 3.4.4.-16-2017-00017
Gábor Dénes Főiskola – EFOP 3.4.4.-16-2017-00017 2019-06-28T19:46:22+00:00

Kérdőíves kutatás

Széchenyi 2020

Gábor Dénes FőiskolaAz informatikus szakma népszerűsége a magyarországi középiskolások körében – Tanulás, érdeklődési területek, attitűdök, sztereotípiák, kompetenciák, pályaválasztás című kérdőíves kutatással elsődleges célunk volt, hogy rálátást nyerjünk a középiskolások pályaválasztási döntéseinek szempontjaira és befolyásoló tényezőire. A vizsgálat hiánypótlónak számít, mivel Magyarországon korábban nem készültek olyan pályaorientációs kommunikációs stratégiák, melyek az informatikus szakma középiskolások körében vett népszerűségének felmérésére, a szakmához fűződő attitűdökkel, sztereotípiákkal és pályaválasztási mintázatokkal kapcsolatos eredményekre épített volna.

A vizsgálatok során nyolc fő aspektust emeltünk ki annak érdekében, hogy feltérképezzük a középiskolások véleményeit és igényeit, továbbá a szakmával kapcsolatos attitűdjeit. Vizsgáltuk 1) a középiskolások informatikai pályára való nyitottságát, 2) a tagozatos tanulmányokat és azok hatásait (különös tekintettel az informatikára, egyúttal a természettudományos tagozatokra), 3) a tantárgyak vélt hasznosságát és 4) a tanulmányi teljesítményt, különös tekintettel 5) az informatikatudásra. Feltérképeztük emellett 6) az informatikusi tevékenységről, valamint az e szakmáról alkotott képet (különös tekintettel a sztereotípiákra, valamint az e szakmához szükséges kompetenciákra), 7) a pályaorientációs programokkal és pályaválasztást támogató tevékenységekkel kapcsolatos attitűdöket, elemeztük továbbá 8) a továbbtanulási szándékokkal kapcsolatos tendenciákat.

Kutatásunk során olyan eredményekhez kívántunk eljutni, amelyek által azonosíthatók a középiskolások informatikai irányú pályaválasztási döntéseiben leginkább kritikus tényezők, amelyek meghatározóak az e szakmával kapcsolatos attitűdök kialakulásában. Kutatásunk célja ugyanakkor nem csupán a problémák megoldására történő felhívás, sokkal inkább a szükséges beavatkozási pontok és eszközök azonosítása. A kutatási eredményekre alapozva összesen 19 javaslatot fogalmaztunk meg a szakmával kapcsolatos pozitív irányú attitűdformálás gyakorlati megvalósítására, különös tekintettel a középiskolai oktatásra, a pályaorientációs programokra, valamint azok kommunikációjára.

A felmérésre, melyben 42 magyarországi középiskola 1204 tanulója vett részt, a 2017/2018-as tanév első félévében került sor. A kutatás fókuszában a 9-12. évfolyamok álltak. A kutatás során eredeti célunk az volt, hogy az elemzés alapját képező minta országosan reprezentatív legyen, mind középiskola-típusok, mind földrajzi régiók és nemek szerint, azonban némely iskolatípus-régió párosok esetében nem teljesültek a reprezentativitás feltételei.

Interaktív gyárlátogatás

A projekt során négy alkalommal került sor projektkészségeket fejlesztő, interaktív gyárlátogatásokra, melyek a hagyományos gyárlátogatások előnyeit ötvözik a modern eszközök és a játékosítás adta lehetőségekkel. Az Ericsson Magyarország Kft., valamint az evosoft Hungary Kft. is két-két csoportnyi résztvevőt fogadott, az egyes alkalmak 30-32 diák, és az őket kísérő két-két tanár bevonásával valósultak meg.

A látogatásra érkező diákok az üzemben történő körbevezetés előtt egy rövid, ráhangoló jellegű foglalkozáson vettek részt, ahol megismerkedtek a céggel kapcsolatos legfontosabb információkkal prezentációk és rövidebb videók formájában. A középiskolás diákoknak és kísérő tanáraiknak lehetőségük nyílt a fogadó vállalat több munkatársával is találkozni. Ezek a pályakezdő, vagy éppen szenior mérnökök a szervezet bemutatásán túl élettörténetük, személyes tapasztalataik és benyomásaik átadásával segíthetnek pozitív irányba formálni a résztvevő diákok mérnöki pályával kapcsolatos attitűdjét.

Az üzemlátogatás egyes állomásainál a vállalat munkatársai ismertették a legfontosabb tudnivalókat, érdekességeket, személyes tapasztalataikat, bemutatták a saját munkájukhoz való kapcsolódásokat. Állomástól és megvalósíthatóságtól függően az egyes eszközöket és megoldásokat egyúttal ki is lehetett próbálni. A mérnökök minden esetben igyekeztek rávilágítani a műszaki pálya egyediségére, előnyeire, az egyes megoldások hasznosíthatóságára, a munka eredményének fontosságára.

A gyárlátogatás végén minden résztvevő diák ellenőrizhette tudását egy digitális eszköz (tablet) segítségével, játékos feladatok során a gyárlátogatás témáit feldolgozó feladványokkal és kérdésekkel találkoztak. A jó választ adó diákok külön nyereményeket is kaptak..

A program alatt a szervezőkkel közösen elfogyasztott ebédre is sor került, itt a csapatok feltehették kérdéseiket saját csapatvezetőjüknek, megoszthatták észrevételeiket. Az iskoláktól a programok lezajlását követően minden esetben visszajelzést kértünk elégedettségükre, ill. az esetleges fejlesztendő irányokra vonatkozóan.

 

Képzők képzése

Az egyenként 7 napos tréning célja az oktatói kompetenciák fejlesztése volt, kiemelt tekintettel a megváltozott hallgatói attitűdre és a digitalizáció kihívásaira. A tréning során 7 kiemelt témára fókuszáltunk, melyeket kritikusnak tartottunk a sikeres oktatási teljesítmény szempontjából. Az egyes tréningnapok során az alábbi témák kerültek feldolgozásra: önismeret és önmenedzselés, érzelmi intelligencia, asszertív kommunikáció, meggyőzés és befolyásolás, mentoring és coaching, prezentációs készség, visszajelzés adása, játékosítás az oktatásban.

A foglalkozások minden alkalommal a várható menetrendek és fókuszpontok ismertetésével kezdődtek, valamint az adott nap értékelésével, átbeszélésével zárultak, a második naptól kezdve ugyanakkor fontos szerep jutott a korábbi tréningnapokra, az utolsó alkalom esetében pedig a teljes hétre való reflexiónak is. A próbaoktatás során a résztvevők feladata egy csoportos helyzet megoldása volt, amelynek célja az addig tanultak elsajátításának ellenőrzése volt. Az egyes tréningnapok során az oktatók különböző szerepekben vettek részt (oktató, diák, visszajelző), így tapasztalták meg saját működésüket, hatásukat. Az utókövető tréningeken a tapasztalatmegoldás action-learning technikával valósult meg.

A foglalkozások során nemcsak egyéni, de páros és kiscsoportos munkaformában is számos gyakorlat valósult meg, annak függvényében, hogy melyik szolgálta legmegfelelőbben a kitűzött célok elérését. A két év során két csoport (12 illetve 14 fős) oktatási kompetenciáinak fejlesztése zajlott le.

 

Karrierszoba applikáció

A GDF saját applikációjában egy külön egységben jelentek meg az EJMSZ tartalmai. A Karrierszoba célja volt, hogy a fiatalok számára áttekintést adjon arról, hogy informatikus diplomával a kézben milyen lehetőségek adottak a hazai munkaerőpiacon. A szobában főként az álláskereséssel, jelentkezéssel és magával az állásinterjúval kapcsolatos hasznos információk voltak megtalálhatók.

Az applikáció ezen elemében olyan céges tartalmak szerepeltek, amelyek eligazítást adnak az informatikus lét tartalmáról, valamint hogy a munkaerőpiacon megtalálható cégeknek milyen szakmai és egyéb kompetenciaelvárásaik vannak és milyen kiválasztási folyamaton kell átmenniük a jelentkezőknek, emellett angol nyelvű videók is segítették a területen való eligazodást.

A játékosok ezen túl olyan információkkal gazdagodhattak, mint az IT területén jellemző munkakörökhöz kapcsolódó feladatok és fizetések, a hatékony álláskeresés ismérvei, vagy éppen az önéletrajz és a motivációs levél sikertényezői és buktatói.

A Karrierszoba info blokkjain kívül két mini-játék is megtalálható volt: az egyik teszt az informatika világából vett érdekességekről szól, a másikkal a már meglévő szakmai tudás tesztelhető kvízes formában. A játékban résztvevők végül, de nem utolsósorban online intelligencia- és képességtesztek segítségével mérhették fel tehetségterületeiket.