Magolás helyett készségfejlesztést és játékosítást!

//Magolás helyett készségfejlesztést és játékosítást!

Magolás helyett készségfejlesztést és játékosítást!

Mi kell ahhoz, hogy versenyképes pályakezdők kerüljenek ki az iskolapadból? Ács János, az EJMSZ alelnöke és a Lego magyarországi menedzsere erre is választ ad, amikor egy dán céges kultúrából megfogalmazza javaslatait. Kevesebb biflázást, több készségfejlesztést, több társas tanulást és még a legszárazabb tárgyak játékosítását is ajánlja. Vajon a magániskolák után meghallja ezt a közoktatás is?

Bátran kijelenthető, hogy a diákok számára a statikus jellegű információk semmit sem érnek. A zsebükben lévő készüléken keresztül ma már sokszor relevánsabb, naprakészebb tudáshoz férnek hozzá az okoseszközeikkel, mint a tanáraik révén. Ez tény. Viszont a hozzáférés nem jelent azonnali tudásfejlesztést, hiszen az adott információt tudni kell értékelni, hogy az igaz, hamis, hasznos, vagy esetleg éppen értéktelen. Az információk kezelésének képességét pedig nem lehet másképp átadni, csak úgy, ha a gyerekeket tanulni tanítja meg az iskola. Ezzel máris hatalmas lépést tehetünk, hogy a gyerekeket több sikerélmény érje, motiváltabbak, vállalkozó kedvűek, azaz mindent egybevetve sikerorientáltak legyenek.

Az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát. Napjaink VUCCA (Volatile, uncertain, complex, chaotic, ambiguos) világában ugyanis az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek. Ráadásul az is tény, hogy a fiatalok tanulási szokásai lényegesen megváltoztak. A mai negyvenes, ötvenes korosztállyal szemben nekik már teljesen más a figyelmi kapacitásuk, illetve sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból. Ezekre a kihívásokra nem lehet azzal válaszolni, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejlesztenünk, ahhoz, hogy a jövőbeli (jelenleg még ismeretlen) kihívásokkal szemben eredményesek legyenek.

Társas készségek és EQ: egyre fontosabb lesz

Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek (a vitakultúra alapjainak), a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének (iskolai projektfeladat keretei között), a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása. Ezeket a készségeket és kompetenciákat gyakorlatilag az intézményesített oktatás minden szintjén lehet fejleszteni – természetesen a korosztálynak megfelelő sajátosságok figyelembevételével.

Ráadásul mindez nem kerül szinte semmibe. Több olyan megközelítés, gyakorlat létezik, amivel a fiatalok versenyképes tudása jelentősen erősíthető. A változás, a fejlesztést elősegítő beavatkozások, több szinten megteremthetők: az egyénitől (a diák maga) kezdve a csoportoson (osztály, tanulópár, tanulócsoport) át a szervezeti szintig (iskola, illetve az oktatási rendszer is ideértendő).

Következzék pár példa ezekre:

• Egyéni és csoportos szinten is bizonyított tény, hogy a diákok hatékonyabban tanulnak, ha van egy tanulópárjuk. A társas elem a tanulásban, tanításban számos, a 21. században elvárt készséget fejleszt járulékosan. Ezek közé tartozik mások megértése, a szempontváltás, a szóbeli és írásbeli érvelés stb. Az iskolákban emiatt érdemes a tananyagot tanulópárok, tanulócsoportok létrehozásával feldolgozni.

• A kiscsoportos, projekt-alapú feladatmegoldások során a társas együttműködés jellemzői fejleszthetők. Ezekben a helyzetekben azok a fiatalok, akik rendelkeznek a mások vezetéséhez, irányításához szükséges jellemzőkkel, megmutathatják magukat. A csoportos feladatmegoldás során a szóbeli készségek (vita, érvelés) és az egyéb társas, érzelmi készségek (személyközi érzékenység, empátia, mások szempontrendszerének megértése) is hatékonyan fejlődnek. Ebben a kiscsoportos körben a vizuális anyagok előnyben részesítésével az interaktivás is erősíthető.

• A kiscsoportos tanulás azért is fontos tényező, mert ennek keretei közt a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a csoportdinamika, az együttműködés, a konfliktusmegoldás, illetve a döntéshozatal folyamatáról is.

 A játékos (gamifikált) eszközök használata pedig a feladatok kritikus megközelítésében és az arra adható megoldások kreatív kidolgozásában nyújthat támogatást a tanulóknak.

Mindehhez kell az is, hogy ha digitális oktatási eszközökkel akarjuk elősegíteni a diákok fejlődését, akkor már a felvételin és később a pedagógusképzés során ráerősítsünk a leendő tanárok digitális felkészültségének javítására. A gazdaság és ipar oldaláról nézve a pedagógusok karrierútjának megtervezéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne a pedagógusi pálya versenyképességének növelése, illetve a bérek fejlesztése.

Kell a játékosság is

Végül, de nem utolsósorban, van egy fontos, átfogó összetevő, ami az egész oktatást meg kell, hogy határozza. Ez pedig az a szellemiség, ami a játékosság, a szórakoztató, örömteli tanulás – Learning Through Play – a játék általi tanulás módszerén alapul. Életszakasztól, életkortól függetlenül a tanulás eredményességét megsokszorozza, ha a tanulási folyamat alapvető részévé válik a játékosság, a szórakozás. A Science is Fun mottó jegyében lehet fizikát úgy is tanítani, hogy a diákoknak olyan kihívást jelentő feladatot adunk, ami szerint például azt kell kimatekozniuk, hogy a 10 kg súlyú dinnyét, hogyan lehet ellőni 50 méteres távolságra egy gumiszalaggal. Ennek az iránynak voltak már korai hazai előfutárai is, mint például a tévében a 60-as és 70-es években természettudományokat tanító Öveges professzor, aki megmutatta, hogy közvetlen környezetünkben ezernyi csoda vár ránk, amiknek felfedezésével közelebb juthatunk a természet törvényeinek megfejtéséhez. 

A játékosság – vagy akár a gamifikálás / játékosítási elvek és elemek használata – bármelyik iskolai szinten könnyen és gyorsan használható. Olykor ezt egy tanár személye jeleníti meg, vagy egy tehetséges kiscsoport az osztályon belül, amely foglalkozik a többi diák fejlesztésével, esetleg lehet az egy iskolai vetélkedő is. Az eszköz, a platform, a személy valójában másodlagos, a megközelítésen van a hangsúly, ami a száraz tanulást élvezetesebbé, örömtelibbé teszi. Szerencsére a tanulást támogató online és offline eszközök, megoldások napjainkban könnyen elérhetőek és gyorsan, eredményesen használhatóak.

https://www.hrportal.hu/hr/magolas-helyett-keszsegfejlesztest-es-jatekositast—igy-latja-a-lego-menedzsere-20210211.html

2021-02-16T10:36:33+00:00