Ipar 4.0 – Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnökének cikke a Mérnök Újság 2017. augusztus-szeptemberi számában jelent meg.

//Ipar 4.0 – Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnökének cikke a Mérnök Újság 2017. augusztus-szeptemberi számában jelent meg.

Ipar 4.0 – Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnökének cikke a Mérnök Újság 2017. augusztus-szeptemberi számában jelent meg.

Dr. Ábrahám László

Ipar 4.0

Mérnök Újság 2017. augusztus-szeptember –  Horizont

 

Ábrahám LászlóA világon egyre többen kénytelenek megtanulni, hogy mivel jár a negyedik ipari forradalom (Industry 4.0) és a tárgyak internete. Az úttörő technológiák, a gépi tanulás, a mobil számítástechnika, a mesterséges intelligencia már nemcsak futurisztikus elgondolás, hanem va lóság. A digitálisan összekapcsolt eszközök számának megugrása mindent megváltoztat, ezért más fokozatba kell kapcsolni.

Az ipar 4.0 nem egy eljárás vagy szoftver, amelyet csak meg kell venni, és máris ugrásszerűen nő a hatékonyság, hanem új szemlélet és átgondolt rendszer. A folyamat részleteit kell jól megérteni, és átlátni, hogy mit érdemes mérni, milyen adatokat szükséges gyűjteni, hogyan kell csoportosítani, és milyen mélységben kell elemezni és kiértékelni őket. Vagyis nem egy központi akarat erőszakos végigviteléről beszélünk, hanem egy elosztott, intelligensen gondolkodó, okos résztvevőket feltételező „reengineering” folyamatával állunk szemben. Éppen ez a nehézsége, mert nincs forgatókönyv, hanem az elveket kell alkalmazni egy adott körülményre.

Erre nem készít fel az iskola. A természettudományos érdeklődés és tudásanyag gyakorlatközpontú átadása – amelynek a National Instruments Hungary Kft. az egyik kezdeményezője – ugyanakkor nagymértékben támogatja ezt az új gondolkodást. Amíg azonban ennek gyümölcse beérik, Magyarország nem várhat. Más szinteken is keresnünk kell a megoldást az Ipar 4.0 szemléletmódjának megértésére, bevezetésére, mert számos cég szigorú belső hierarchiája nem kedvez a módszernek. Sok szervezet csak a top-down (felső szintről kiinduló) végrehajtást ismeri, és nem ad lehetőséget – vagy csak korlátosan – a bottom-up (alulról építkező) megközelítésre, illetve a kettő egészséges kombinációjára. Az igazán nagy rugalmasságot biztosító kicsi szervezetek, mint a kkv-k viszont nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal és tőkével, amelyek szükségesek a megvalósításhoz, és az általuk elérhető piac mérete sem segíti őket.

A kormány a Nemzeti Technológiai Platform megalakításával eltökéltségét jelzi az új digitális korszak bevezetése mellett. Bebizonyosodott, hogy az ilyen irányú fejlődés-fejlesztés nemcsak a high-tech cégek érdeke, hanem az ország gazdaságát is befolyásolja. Amikor a gép és az ember úgy tud együtt dolgozni, hogy a munkát gyorsabban elvégzik, akkor magától értetődő, hogy kevesebb lesz a hiba és hatékonyabb lesz a termelés.

Ugyanakkor ezen a területen is óriási a verseny. A német vállalatok fele foglalkozik már Ipar 4.0 megoldásokkal legalább kísérleti vagy bevezetés előtti fázisban, sőt, harmaduknak ebben a körben piacképes terméke is van. Számos példa mutatja, hogy a társadalmi tudat és a jog csak követi, nem mozdítja előre a szédületes technikai fejlődést. Jó példa erre az internet és a jogdíjak esete. A régi, megcsontosodott szerzői jogdíj rendszerét, ha nem is verte szét a fejlődés, de gyökeresen átalakította, és a jog csak reaktívan próbált lépést tartani az eseményekkel. Még jobban szemléltetik a helyzet ilyen irányú kihívását az autópályák mérőkapui. Jelenleg az a gyakorlat, hogy az autó áthaladási sebességét tudjuk mérni és ellenőrizni, illetve azt, hogy a jármű jogosult-e használni az utat. A technológia viszont ennél sokkal többre is képes lenne, és a beruházás célkitűzését – amiért megvalósították – még jobban lehetne támogatni. Gondoljunk bele: ha ismerjük az áthaladás pontos időpontját, és azt összevetjük a szomszédos kapuk hasonló adataival, akkor meg tudjuk határozni az átlagsebességet, s ennek sokkal nagyobb (lenne) a visszatartó ereje. Arra vonatkozóan mindenkinek van tapasztalata, amikor a száguldozók csak a kapu közvetlen közelében tartják be a sebességkorlátozást. Az átlagsebesség mérésének sokkal nagyobb baleset-megelőző hatása lenne, csupán élni kellene vele. Nagy beruházási igény sem szükséges, hisz csak a szoftvert kell továbbfejleszteni.

Ugyanezen kapuk alkalmasak lennének arra is, hogy ellenőrizzék a kamionok előzési tilalmát. Csak az áthaladási sorrendet és időt kell kiértékelni, és máris látszik, hogy mely kamion szegte meg az előírást és lassította így a személygépkocsik forgalmát. Ide is csak jogalkotói szándék kell, és némi szoftverfejlesztés.

Előfordulhat, hogy személyiségi jogaink védelmében megfogalmazódnak ellenvélemények. Ilyen ellenérzést szülne például az, ha a gépjárművekbe is kötelező lenne „fekete dobozt” beszerelni. Pedig azzal egy baleset során sokkal tisztább képet lehetne nyerni a valóságos helyzetről, az előidézés körülményeiről. Egy közúti ellenőrzés során, betekintve a doboz adataiba, rögtön lát- ható volna, hogy az illető mennyire törvény- és szabálykövető. Esetleg a biztosítási díját is a doboz tartalmának kiértékelésével lehetne a valós vezetői kockázathoz illeszteni. Tanácsos lenne minderre jog- és észszerű megoldásokat keresni. Egy biztos. Az Ipar 4.0 fejlődését nem gátolhatják tisztázatlan jogi kérdések.

 

 

2017-09-21T13:09:26+00:00